Világ proletárjai, bocsássatok meg!

„Viccgyűjteményem anyagát nem a teljesség igényével állítottam össze. Zsenge gyermekkorom óta előszeretettel hallgattam és terjesztettem a népi humor e produktumait: az óvodában és az iskolában, a kórházban és a sitten, véget nem érő párttaggyűléseken és istentiszteleteken, vonaton és tudományos tanácskozásokon, sőt, temetéseken is. Egy egész politikai korszakon keresztül végig ott jártak a fejemben. Most, hogy ez a korszak, amelyben gyermekkorom, ifjúságom és felnőtt életem java része zajlott, egyszer s mindenkorra lezárult, véget ért, előbányászom emlékezetem mélyéről a témában szerzett tudásomat. Ez a búcsúm attól a hosszantartó léttől, amely egy kelet-európai szocialista ország polgáraként jutott nekem."
Dalos György
Három idézet a könyvből:
"Egy buzgó szovjet tévériporter beszámolója Hruscsov vidéki látogatásáról: – Hogy vagyunk, hogy vagyunk? – tréfálkozik a vonatból kiszálló Hruscsov elvtárs a kolhozparasztokkal. – Jól vagyunk, jól vagyunk – tréfálkoznak a kolhozparasztok."
"Mi a különbség az amerikai és a szovjet AIDS-vírus között? Az amerikai gyógyíthatatlan, a szovjet legyőzhetetlen."
"Halála után Kádár János a pokolra jut. Már melegítik neki a megfelelő, olajjal teli üstöt, amikor meglátja, hogy az egyik szomszédos cellában Leonyid Brezsnyev és Gina Lollobrigida szeretkezik. Kádár mélységes felháborodással fordul a főördöghöz: – Hogy lehet, hogy nekem, aki az egész keleti tömb összes pártvezére közül a legliberálisabb voltam, egy üstben kell főnöm, míg ez a gazember a szerelem gyönyöreit élvezheti! Ez olyan, mintha még ki is tüntetnék. – Kitüntetésről szó sincs – válaszolja a főördög –, ez Lollobrigida büntetése erkölcstelen életviteléért."